Fa hasítása
A fa az ember által ismert egyik legrégebbi energiaforrás. És az emelkedő energiaárak miatt a fatüzelés megújult jelentőséget kapott – nemcsak a hangulata miatt, hanem fűtőelemként is. Íme néhány tipp, amelyek megkönnyítik és biztonságosabbá teszik a favágást – vagyis inkább a hasítást.
Félreértések merülhetnek fel, amikor favágásról beszélünk. Az erdészeti szakemberek számára a favágás fák kidöntését jelenti, míg fatüzelésű kandallóval rendelkező otthontulajdonosok számára a favágás a fa felaprítását jelenti. Miért érdemes felaprítani a fát? Egyszerűen azért, hogy ki tudjuk szárítani, mielőtt elégetjük.
Száradjon a tűzifa
A friss fa körülbelül 45% vizet tartalmaz, és ha felaprítjuk, jobban ki tud száradni, mert egyébként a kéreg bent tartja a nedvességet. A késő télen kivágott és felaprított fa legkorábban a következő ősszel használható – ideális esetben még ősszel, sőt télen is száradnia kellene. Nagyon fontos, hogy csak száraz fával tüzeljünk, mivel a nedves fa rosszabbul ég és kevesebb hőt termel. Ráadásul kormot és kátrányt képez, amelyek a kéménybe ragadnak és károsak az egészségre. Az éghető tűzifa nedvességtartalma 15–20%. A fa elrakásakor ne feledje, hogy jobban szárad, ha kéreggel lefelé rakja el.
Nyáron vágna nyírfát?
Függetlenül attól, hogy láncfűrészt vagy más eszközöket használ, az eltüzelni kívánt fát akkor a legjobb kivágni, amikor a rönkök a legszárazabbak, azaz késő télen vagy kora tavasszal. Ha nem hasított fát rendel, ebben az időszakban szállítják azt ki Önnek, először vágja megfelelő hosszúságúra a rönköket. Érdemes fából készült fűrészbakot használni, ami megkönnyíti és pontosabbá teszi a vágást. Ezután már csak fel kell aprítani a fát. Ügyeljen arra, hogy a fát egyenesen vágja, mivel az átlósan elvágott rönköt nehéz – időnként lehetetlen – a vágórönkre helyezni. A fát a kivágását követő időszakban a legkönnyebb felaprítani. Ha túl sokáig várunk, megkeményedik, és nehezebb lesz felaprítani.
Ha nyáron vágunk ki egy nyírfát, érdemes rajtahagyni a leveleket, mielőtt felaprítjuk és széthasítjuk. A levelek kivonják a fából a nedvességet, így gyorsabban kiszárad a fa. Nagyjából egy hónap alatt a levelek sárgává változnak. Ilyenkor érdemes felaprítani a fát tűzifának. Természetesen ősszel is lehet tűzifát aprítani. A levegő általában télen száraz, ezért ilyenkor ideálisak a körülmények a fa kiszáradásához.
Melyik a legjobb tűzifa?
Attól függ, hogy milyen hőt ad a fa, hogy hogyan és hol nőtt. Általánosságban elmondható, hogy a száraz talajon, lassan növő fák sűrűbbek, így magasabb az energiatartalmuk, mint a nedves talajon nőtt fáknak. A fa különböző részeinek fűtőértéke is eltér a fában található zsírok és gyanták mennyiségétől függően.
A köbméterenkénti energiatartalom tekintetében a nehezebb fafajták viszik a prímet: a bükk, a tölgy és a kőris hosszú ideig ég, és szépen ragyog. A nyírfa 2660 kWh/m3-t ad, míg a bükk 3032 kWh/m3-t – ezt csak az orgona múlja felül, ami 4500 kWh/m3-t ad. Orgonát azonban nehéz nagy mennyiségben beszerezni.
A tűlevelűek, mint a luc és a fenyő jól égnek, de kevesebb hőt termelnek. A fenyő 2341 kWh/m3-t, a lucfenyő pedig csak 2022 kWh-t termel. Ezenkívül a tűlevelűek fájából sok szikra pattog, ezért elzártan kell őket égetni. Tüzelhetünk egyszerre többféle fával is, használhatunk például nyírt és lucfenyőt. A puhafák is megfelelnek a tűz begyújtásához.
A fahasítás előkészületei
A fahasítás nem bonyolult feladat, de igényel némi előkészítést. Lapos, nyílt, tágas felületen dolgozzon, ahol nincsenek mások a közelben. Egy masszív vágórönk is fontos. A rönk legyen nehéz és stabil, álljon megfelelően egy tömör felületen – a puha felület csökkenti a hasításkor bevetett erőnket. A vágórönk ne legyen térdmagasságnál magasabb.
Állítsa a vágórönkre a felaprítani kívánt fát Öntől a lehető legtávolabb, a vágórönk túlsó felén. Ez azért fontos, hogy ha nem találja el a fát, akkor a fejsze a vágórönkbe vágódik bele, így kisebb annak a kockázata, hogy a talajt vagy az Ön lábát találja el. Tartsa a fejszét egyenes karral; a fejsze nyelének a végét fogja, hogy a lehető legnagyobb erőt ki tudja fejteni. A fejsze nyele vízszintesen álljon, amikor a fejsze a fához ér.
Nagy, göcsörtös rönkok
Ha nagy vagy göcsörtös és ágas darabokat kell felaprítanunk, nehéz dolgunk lehet csak a fejszével. Kerülje a fejsze oldalirányú mozgatását, mert megsérülhet a fejsze, sőt, a nyele is eltörhet. Ehelyett előfordulhat, hogy ékeket kell használnia, amelyeket ékverő kalapáccsal kell a fába vernie, hogy az szétváljon. A második éket a repedés lentebbi részébe helyezze, hogy ki tudja szélesíteni azt, majd mozgassa addig az ékeket, amíg a teljes rönk ketté nem válik. Ehhez ne használjon egyszerű fejszét, mert kárt okozhat benne. Használjon helyette ékverő fejszét vagy kalapácsot.
Milyen fejszét használjak?
Sokféle fejsze létezik sokféle célra, de ha a leghatékonyabban szeretnénk felaprítani a fát, válasszunk hasítófejszét. A nagyobb, univerzális fejszék is megfelelnek, de a hasítófejsze előnye az, hogy kifejezetten tűzifa aprítására tervezett formája van, ami jóval könnyebbé teszi a munkánkat. A hasítófejsze nagy, nehéz, ék alakú fejjel rendelkezik, amellyel könnyebben hasíthatjuk a fát. A hasítófejszével a száliránya szerint vághatjuk a fát – a nagyolófejszét ezzel szemben a fa kivágásához használhatjuk. A hasítófejsze a változata az ékhasító fejsze, amely használható ék beverésére, ha szokatlanul göcsörtös fával találkozunk.
Munkavédelmi intézkedések favágáskor
Faaprításkor fontos az óvatosság, továbbá figyelnünk kell arra is, hogy senki se legyen a vágórönk közelében, miközben dolgozunk. Érdemes védőszemüveget viselni, hogy ne kerüljön szálka a szemünkbe, illetve viseljünk kesztyűt is a vízhólyagok és a kézsérülések elkerülése érdekében. Az acélbetétes munkavédelmi lábbelik is segítenek, mert megvédik a lábujjainkat a leeső rönköktől.
